Igazi csemegére leltünk Olaszországban!

Kedves Blogolvasók!

Az alábbiakban néhány e-mailben küldött levelet szeretnénk Veletek megosztani. Ezt december 22-én küldtük:

 

Kedves Barátaink!

Tegnap, szerdán, rakodtunk Velencétől É - K irányban egy olyan cégnél, ahova csak helikopterrel vagy saját, fúrt alagúton lehet eljutni. (Mindenütt teherautóval behajtani tilos táblák, szűk utcák. Tiszta dilik voltunk, merre is kell menni? A többi kamionos meg valószínűleg oda született, de máig is az autópályára, vagy a cégekhez vezető utat keresik!) 

 

 

Szóval! Az egyik cég udvarán láttuk meg ŐT! Eddig még nem is hallottunk arról, hogy egyáltalán létezik FURGON Fiat 500-asban! Pedig néhány éve elmerültünk a témában, azért ez gondolom egyértelmű. Tehát euforikus hangulatunkban 63 képet készítettünk a kiváló műszaki állapotnak örvendő kisautóról. 

 

 

Zsuzsi megtudta, hogy a kocsi a tulajdonosé, aki valami hű de szuper Maserati döbbenetet hajt. (Láttam a Maserati-t, olyan izé, Ferrari meg űrkorszaki gépek keveréke. Simán érhet egy fél lakótelep árát, de az akkor is csak tucatautó a számunkra!) Szóval asszonyom csípőből lefikázta a Maserati-t, és értetlenkedve állt a kérdőjellé görbült Olaszok előtt, hogy ha valakinek ilyen Furgonja van, miért nem azzal jár??? 

 

 

A tulaj állítólag csak ritkán használja a Fiatot, inkább csak reklám célokra kell neki. A kisautón mégis látszanak a gondoskodás nyomai. Látszik, hogy szeretik, jó helye van. Továbbá méregdrága festés, Continental 125-ös gumik, stb. 

 

 

Zsuzsi nemes egyszerűséggel megpróbálta előcsalogatni a cég tulaját, hogy ugyan má wazze, bujjék elő és meséljen a Fiatjáról! Esetleg hadd próbáljuk ki az udvaron! De kísérlete elbukott. Hát azt nem lehet kérem... Hát izé... a FŐ FŐNÖKÖT ide rendelni? Na neeee... Mondták hüledezve a raktári FŐ főnökök és egyéb népek. Asszonyom meg csak mondta a magáét! A pici autókat hajtani kell! Futtatni. Akkor érzik jól magukat. A mi autónk is olyan, mint a kutya. Indulunk vele a garázsból, tiszta bolond! Jujj de jó! Megyünk sétálni! Jujj hova megyünk? Gyorsabban! Hajrá, hajrá! A garázsból szinte kilő a kocsi. Az autóknak lelkük van, foglalkozni kell velük, használni kell őket.

 

Balra egy mai Doblo - mekkorát nőttek a furgonok 40-50 év alatt Olaszországban!!!!

 

 

Aztán Zsuzsi bedobott 2 eurót a kávégépbe, ami 30 centért adott egy nagyon-nagyon finom FŐZÖTT igazi Olasz kávét! Persze aztán olvasta csak, hogy a gép nem ad vissza. Tehát elrohant a termoszunkért és televágta kávéval, amíg a pénz kitartott. Na azóta alig aludtam. Annyira erős, annyira pörget a kávé. (Pedig közben hazaértünk... :)